Konyhatitok - Diós süti

Estét, 

Dió van. Pasi napok óta töri-pucolja (én meg lopkodom). Ma le is darálta. Mi legyen belőle? Hát sütike.
Pasi szerint úgy kell csinálni, ahogy a  Mákos sütit. Aggály van. A mák száraz, a dió nem, ráadásul édesebb is. Akkor hogy lenne jó az a recept. Vita nincs, Pasinak elfogadjuk -hát oké, legyen. 

Leírom itt is a receptet:

20 dkg liszt 
20 dkg cukor -jó lesz az 22-23-nak (megint megborult a cukor...)
20 dkg Pasi által darált dió -Pasi nem jár a recepthez ;)
1 tojás -csak egy? Ezen mindig döbbenek.
kis szódabikarbóna -hova is tettem? Basszus, elfogyott. Ja, nem. Megvan. Elbújt.
kb. 3 dl tej.
1 citrom reszelt héja -na, ez az, ami nem ment bele. Most sem. Mert nem volt itthon citrom. Most sem. (mondjuk, a dió mellé nem is tudom milyen lett volna)

Imádom ezt a receptet. Csak egyszer kell visszajönnöm a géphez. "Hány tojás? Mennyi? Egy?".
Najó, még egyszer vissza a géphez, valami hiányzik. Sütőpor? Nem rémlik, hogy olvastam volna. Recept átolvas, nincs sütőport, szódabikarbóna van. Nade mennyi az a kis? Mi van, ha nem jön fel a süti?
-Na, ezt minden egyes alkalommal eljátszom :D

És hogy mennyi ideig kell sütni?
Hát kéremszépen, fogalmam sincs. Pedig a mákosat többször megcsináltam már,
Ja, de tudom. 
Optimális sütési idő: amikor a gép előtt, bejegyzést írva megérzed a finom süti illatot. Ez mindig beválik*. Mindig belemerülök a blogba (vagy saját, vagy másé), persze mindig elfelejtem megnézni, hogy mikor raktam be, így kb sose tudom, hogy meddig kell sütni. Meddig sült a múltkor? Nem tudom. Basszus, meddig süssem? Aztán jön az illat, baaassszus, a süti. Futás a konyhába, sütőajtó kinyit, imádkozás, hogy ugye nem égettem rommá, majd önelégült mosollyal megállapít, hogy ismét eltaláltam az optimális sütési időt. Imádom ezt a lakást.
*Figyelem, az optimális sütési idő csak meghatározott négyzetméterű, meghatározott számítógép-konyha távolságban működik. Az esetleges széntablettákért felelősséget nem vállalok ;)

Jó étvágyat! :)

Konyhatitok - Mákos süti

"-Csinálsz nekem mákos sütit?
-Persze, bár még nem csináltam. 
-Szereted a mákot, ugye?
-Nem. De milyet szeretnél?
-Nem tudom.
-Mák krémeset vagy a tészta legyen mákos....?
-A tészta.
-Jó. "

Pasi mákos sütit kívánt :)

A tömény mák mérgezés :D

A recept innen van. Nagyon egyszerű, és nagyon gyorsan megvan. 
Tálka mérlegre fel, és kezdjük:

20 dkg liszt -beleöntve
20 dkg cukor -jó lesz az 22-23-nak. Pasi édesen szereti a sütit
20 dkg darált mák - húha, egy zacskó mákot vettünk, de meg se néztem, hogy mekkora. Zacsi megfordít, az alábbi szövegnek nagyon örül: "200g". Szerencse, vagy mondhatni mákom van :D
1 tojás -csak egy? Kíváncsi leszek milyen lesz.
kis szódabikarbóna -hova is tettem? Megvan, mehet bele.
kb. 3 dl tej -oké
1 citrom reszelt héja -na, ez az, ami nem ment bele. Mert nem volt itthon citrom.

Nagyon hamar elkészült. És még annál nagyon sikere volt. Pasit kérdeztem, hogy olyan lett-e, amilyenre vágyott?  A válasza igen volt :)
 Ahhoz képest, hogy szeretem a mákot, azért sikerült rákattannom. Máskor is csinálok, mert hamar megvan, nagyon finom és lényegébe "semmi nem kell hozzá" (tojás, tej, liszt, cukor mindig van itthon).
Hétfőn csináltam, ma már nincs belőle :D

További szép napot!

Konyhatitok - A kezdetek

Sziasztok!

Ma nokedlit csináltam (többek között persze) és miközben a kis dögöket szaggatom mindig szidok magamban mindenkit. Gyűlölöm kikeverni, kiszaggatni, elmosogatni utána. Enni szeretem. -Nem akar valaki a hivatalos nokiszaggatommá válni?

Aztán arra gondoltam, hogy ha már Klau szóba hozta a Kapunyitási Pánikot, akkor talán hasznos lehet másoknak, ha elmesélem, az én kapunyitási pánikom hogy kezdődött, és hogy oldottam meg.
Mint ahogy a cím is elárulta, első körben a konyhával kezdeném.



Egy kis adalék a teljes bejegyzés könnyebb megértéséhez:

-Én és a konyha viszonya:

Régebben annyi volt a konyhához való viszonyom, hogy tudtam hol a hűtő, és kivettem, ami kellett.
"Főzni" zacskós levest tudtam. De nem ám a "normál" levest. Nem. Én csak gyümölcslevest "főztem". Tudjátok, azt, amelyikhez csak hideg tej kell. Összekevered, pihenteted a hűtőben egy kicsit, és kész.
Anyuék mindig mondták, hogy nem lesz ez így jó, mert majd ha összeköltözök egy pasival nem élhetünk zacskós gyümölcslevesen. Nem nagyon hatott meg a dolog. Később próbálkoztak olyannal, hogy ha nem állok anyu mellett és nézem(! -nem segítek, csak nézzem), ahogy megcsinálja a vasárnapi ebédet, akkor szobafogság. Noss. Elég sokszor voltam szobafogságban :D Egyébként az elgondolás jó volt. És még meg is köszönném, ha lett volna eredménye. De maradt minden a zacsilevesnél.

Aztán kb 5 éve összeköltöztem Párommal.... és valami megváltozott. Az első pasi akinél elkapott egy számomra kissé perverz gondolat, hogy főzni szeretnék Neki. (na, itt volt az első kapunyitási pánik. Én. Főzni. Akarok. -Mivan?!
Oké, no para. Emlékezzünk csak vissza, anyu hogy is főzött. Hoppá. Anyu nem főzött. A kaja egyszer csak az asztalon volt. Bassza meg, mégiscsak ott kellett volna állnom mellett... Najó,  akkor telefon. "anyu, ezt hogyan is kell csinálni? Mennyi rizs? Mennyi hagyma? Milyen és mennyi fűszer?" És anyu jött azzal a mondattal, amivel ki lehet kergetni a világból. :" hmm, nem tudom. Én úgy sacc szoktam."
Nane!

Hogy lehet bármit is úgy csinálni hogy sacc. Meg kábé. Vagy érzéssel?! És ha én úgy érzem, hogy nem teszek bele sót? Akkor is tökéletes lesz a kaja, mert érzéssel nem raktam bele sót?
A másik, halálom, a rántás. Mindenhol azt olvasni, hogy pirítsuk zsemle színűre. Nos, ha én a lisztet és az oljaat összekeverem, az már zsemle színű. Akkor most mi van?!

Állandóan paráztam, hogy elrontom az ételt, anyunak se volt jó, mert nem tudott segíteni, hiába akart. Ezt pedig anyu Jézuska megunta, és kaptam karácsonyra egy jó kis szakácskönyvet:

Amikor elkezdtem lapozgatni anyu megjegyezte, hogy alapos válogatás után választotta ki a könyvet, mert ebben csak olyan kaja van, aminek az alapanyagait kb egy éjjel-nappaliban is megkapom. Semmi extra. Semmi kurkuma, sáfrány, ilyen-olyan gyökér.  (kezdjük az alapokkal, ugyebár)

Nagyon jó kis könyv. Lényegében a papucsállatkák is képesek belőle főzni. És még szép is:

De térjünk vissza a nokedlira.

Mikor elköltöztem otthonról, gondoltam megmutatom a Pasinak, hogy nem választott rosszul. Gondoltam csináltok pörköltet nokedlival. Igaz, én otthon legtöbbször tésztával ettem a pörit, még a menzán is úgy kaptuk anno. Sebaj. A Pasinak menőzünk egy kicsit, és nokedlival csinálom. Na, azóta nem ettem tésztával, mert nem hajlandó mással megenni  :D

Így csak keverek, szaggatok, szűrök, izzadok és szitkozódok. De megéri, mert látom, milyen jóízűen eszi.

Azóta persze fejlődtem, és ma már olyan kajákat csinálok, hogy csak na. Laci pecsenye, pármai csirke, tócsishús, brassói, egyben sült csirke, madártej, házi gyros házi pitában, stb,  és amire tavaly karácsonykor rém büszke voltam: töltött káposzta. Pont olyan lett, mint anyué. Hol van már a zacskós gyümölcsleves. Ha valaki anno azt mondja, hogy ilyeneket fogok sütni főzni, körberöhögöm :D

Remélem tetszett a bejegyzés, mert akkor...
...Folytatása várható.... :)

Szép napot Mindenkinek!

Baconbe göngyölt csirkemell

Sziasztok!

Az alábbi finomságot vasárnap csináltam. Valami gyorsat és finomat szerettem volna, így ezt találtam ki.

Az elkészítése is egyszerű.

A csirkemellet fűszerkeverékkel és egy pici sóval bepácoltam, és 2 órára letakarva visszaraktam a hűtőbe. Sok só nem kell, mert a bacon egyébként is sós.
Ezután egyesével betekertem őket baconbe:

Nyers csirkemell baconben

Ezután forró serpenyőben pici olajon megpirítottam, miközben gyakran forgattam, hogy mindenhol megpirulhasson.

Mivel elég vastagok voltak a csirkemellek, ezért miután megpirult a bacon, átköltöztettem őket egy sütőpapírral kibélelt tepsibe, hogy a hús közepe is átsüljön, de a bacon ne égjen meg. Azért, hogy ki ne száradjon, pici vajat tettem a tetejére. Igen gusztán nézett ki:

Félig kész csirkemell vajjal

Ezután a sütőben sült kb még fél órát. 

Köretként krumplipürét és savanyú ubit adtam hozzá:

Baconbe göngyölt csirkemell krumplipürével és savanyúval

Fel lehet dobni a husit, ha éles késsel pici lyukakat vágunk bele és azokba fokhagymát dugdosunk. Vagy sajtot :)

Ki milyen finomságot csinált a hétvégén? :)

Malac pogácsa

Az alábbi pogácsát szilveszterre csináltam, de gondoltam, most megosztom Veletek.

Alapvetően bármilyen pogácsa tésztából elkészíthető, a lényeg a formázáson van

Malac pogi

Miután kiszaggattam a "fejüket", fejenként 2 kicsi korongot szaggattam hozzá.
Az egyik korong alját bekentem tojássárgájával, majd rátettem a nagy korongra. Ez lesz az orra.

 A másik kicsi korongot negyedekre vágtam, és 1 negyedből ragasztottam az egyik, majd másik negyedből a másik fülét, szintén tojássárgával.
Optimális esetben a szemének egész fekete borsnak kellett volna lennie, de épp nem volt itthon, így improvizáltam: őrölt fekete bors tojássárgában elkeverve, majd ezt fogpiszkálóval ügyeskedtem a szeme helyére. Aki nem akar kínlódni, vagy csupán időt szeretne megtakarítani, az szerezzen be hozzá egész borsot XD

Az orrocskájukon az orrlyukakat szintén fogpiszkálóval alkottam meg. 

Tekintve, hogy a "szemük" még folyott, így nem tudtam a végén lekenni őket tojással a sütés előtt, de ez a végeredményt elnézve nem is hiányzott.

Arra sajnos már nem emlékszem, hogy hány fokon, mennyi ideig sütöttem,  mert állandóan a sütőt lestem, hogy mi van a dögökkel :) Olyan 170-190 fokon süthettem, míg a kívánt szint el nem érte.

Nektek hogyan tetszik?